A legjobb védekezés a támadás
A téli hónapokban a kerti növények védelme nem túl sok feladatot ró a kerttulajdonosra, viszont ez a pihenőidő jó alkalmat nyújt arra, hogy a növényvédő szerekkel kapcsolatos ismereteinket felfrissítsük egy kicsit.
A telekszomszéd ajánlásán kívül nem árt tudni néhány dolgot, ha növényvédő szert akarunk választani. Az alapvető szempont nyilvánvalóan az, hogy mi ellen akarunk védekezni. Ha több lehetőség közül választhatunk, jó tudni, hogy a készítmények három nagy csoportba sorolhatók a környezetre gyakorolt hatásuk alapján. A környezetvédelmi és közegészségügyi szempontból legkevésbé ártalmasak alkotják azt a csoportot, amelyet zöld színnel jelölnek. Az integrált termesztésben csak korlátozottan alkalmazható szerek tartoznak a másik csoportba, sárga színnel jelölve. A környezetkímélő, integrált termesztésben tilos felhasználni azokat a készítményeket, amelyek jelölése piros.
Ha már tudjuk, hogy melyik csoportból szeretnénk szert választani, tovább kell finomítani a keresést. Ehhez tisztában kell lenni a készítmények hatástartamával, vagyis azzal az idővel, ameddig hatni tud a kártevő vagy a kórokozó ellen. A rövid hatástartamúakat persze sűrűbben kell bevetni, mint a hosszú hatástartamúakat. Vannak aztán olyan hatóanyagú készítmények, amelyre bizonyos növények érzékenyek lehetnek, a szerválasztáskor ezt is figyelembe kell venni. Bárhogy szűkítjük is azonban a kört, érdemes időnként szert, hatóanyagot cserélni, nehogy valamiféle ellenálló képesség alakuljon ki a kártevők, kórokozók körében.
A hatástartamon kívül még két nagyon fontos időbeli korlátozásról nem szabad elfeledkezni, amikor növényvédő szert használunk. Az egyik az élelmezés-egészségügyi, a másik a munkaegészségügyi várakozási idő. Az előző azt jelenti, hogy a kezelt termény a permetezés után hány nappal takarítható be, az utóbbi pedig azt, hogy a kezelés után hány nappal lehet újra belépni a területre védőfelszerelés nélkül.
