Wenszky Ágnes növényvilág
Körkép a növényeinkről: szobanövényeink, veteményeskertünk, gyümölcsösünk

Éppen csak lezártuk az elmúlt esztendőt, a lassan világosodó napokban egyre többet gondolunk a kinti munkára, mikor lehet már kimenni a kertbe, mikor kezdhetjük el a tavaszi munkákat. A január még megtréfálhat bennünket, jöhet nagy fagy, sok hóval, hóviharral.
Már leszedtük a karácsonyi díszeket és a cserepes fenyőnket kell elhelyezni a kertbe.
Fagymentes napon ültethetjük ki a fenyőt, ami remélhetőleg túlélte a szobában töltött napokat. Sajnos nem biztos az eredése, de reménykedjünk benne. Az idei nagyon hosszú csapadékmentes időszak egyébként is nagyon megviselte az örökzöldeket, s csak látszólag nem szenvedtek a szárazságtól, hiszen a lombjuk színén nem nagyon lehetett észrevenni. A cserepes fenyőnek is kell az előre elkészített ültetőgödör, s ha nagyon száraz a talaj, még egy kevés öntözés is elkél.
Bármilyen szép is a behavazott fenyőfa és az örökzöld cserje, nagy havazás után rázzuk le az ágairól a havat, mert a súlya alatt eldeformálódhat, eldőlhet, sőt a nagy súly alatt le is törhetnek az ágai. Legegyszerűbb egy seprővel lesöpörni havat, megmozgatni az ágakat.
A gyümölcsösben ugyan csak később, rügyfakadás táján célszerű a metszést elkezdeni. Most csak a madarak etetéséről kell folyamatosan gondoskodnunk. Mindig legyen elegendő napraforgómag a fákra kihelyezett etetőkben.
A veteményeskertben még nem sok munka van, hiszen az ősszel felásott, átforgatott talaj még várja a havat, hogy a rögösre hagyott felületén becsurogjon a hólé, a hantokat széttöredezze a fagy és a felmelegedés mindennapos küzdelme.
Most januárban inkább csak kísérletezésre buzdítom a kerttulajdonosokat. Vessünk magvakat kis cserépbe, üres és kilyukasztott tejfölös pohárba! Vonjuk be ebbe a munkába a gyerekeket, unokákat is! Nagy lesz az öröm, ha kibújik uborka, a dinnye sziklevele. A paprikát, paradicsomot, zellert vethetjük kis ládába, soronként. Fedjük le egy üveglappal, hogy a párában könnyebben kicsírázzanak a magok, de ha már megjelentek a levelek, feltétlenül vegyük le, mert most már több levegőre van szükségük a kis növénykéknek. Ezeket az érzékeny növényeket meleg szobában, konyhában, az ablak közelében, fényen neveljük tovább a kiültetésig. Addig azonban még várni kell! Hetekre van szükség, amíg a magból kibújik a kis gyökér-, illetve a levélkezdemény.
Ezeket a palántákat természetesen még nem az egész veteményesre szánjuk, ahhoz melegház, üvegház szükséges, de néhány palántával megpróbálhatjuk, hogy kicsit előbb legyen paradicsomunk, öt tő zellerünk, pár tő uborkánk.
Január végén, február elején megpróbálhatjuk az első szabadföldi vetéseket is, a borsó, a petrezselyem, a hagyma magja eltűri a hideget, s amint kicsit enyhül az idő, csírázásnak indul. Úgy mondják, hogy „hóra vethetjük a mákot”, de persze némi talajfedés is szükséges, ne a madaraknak vessünk. Nekik ott vannak a madáretetők.
Januárban szívesen foglalkozunk szobanövényeinkkel. Ott vannak a virágzó orchideák, amelyeket lehet, hogy éppen karácsonyra kaptunk. Ha csak most ismerkedünk ezekkel a csodálatosan szép virágokkal, akkor tanuljuk meg gondozásukat! Legyen számukra elegendő fény, és folyamatosan tartjuk nedvesen az ültetőközeget, de ne álljon a cserép vízben. A párásítás is szükséges az öntözés mellett, mert ezek az esőerdőkből származó növények akkor érzik jól magukat, ha gyakran párásítjuk a környezetüket. Használjunk esővizet vagy hólevet, de csak szoba-hőmérsékletűre felmelegedett vízzel öntözzünk!