Menu

Keresés

A keresés eredménye: 110 blogbejegyzés és 24 könyv

Fogfájásra szilvapálinka
Ha a gyümölcsfák számát tekintjük, akkor a szilva a legelterjedtebb gyümölcs hazánkban. E közkedveltség nem előzmény nélküli, hiszen évszázadokon át Európa egyik legfontosabb gyümölcse és kiemelkedő népélelmezési cikke volt.
Generosa: az Alföldre született
Lassan érő gyümölcs (vagy éppen szőlő) a nemesítői munka, olykor évtizedekbe telik, mire az új fajtára fölfigyel a szakma és köztermesztésbe kerül. Így járt Bíró Károly szőlőfajtája is, a Generosa, amelyet 1951-ben hozott létre a Piros tramini és az Ezerjó keresztezéséből. Csak jó fél évszázad múltán, 2004-ben kapott állami elismerést, s ma már ott tart, hogy önálló témája a szőlész-borász konferenciáknak.
Házi borászkodás – A termőhely ökológiai tényezői
A szőlő és a bor minősége nagymértékben függ a termőhely környezeti adottságaitól. A szőlőtőkét életfunkciói környezetéhez kapcsolják, benne találhatja meg a szervezetét felépítő és az életfolyamataihoz energiát szolgáltató létfeltételeket. Ezek összessége alkotja a szőlő ökológiai környezetét, amelyen belül fontosabbak: az éghajlati-, a domborzati-, a talajviszonyok.
Hűsít a mentatea
Nálunk a menta két változatát termesztik. Az egyik a borsmenta (vagy angol menta), a másik a fodormenta. Külsőre hasonlítanak, de a fodormenta levelei ülők, vagy rövid nyelűek és erősen ráncosak, a fonákukon pedig szőrözöttek. Hasonló célt szolgál, mint a borsmenta, de enyhébb hatású.
Kiváló természetes szúnyogriasztó
Csábítja a lepkéket, űzi a szúnyogokat, kábítja a macskákat, nyugtatja az embereket, ráadásul még a kertet is díszíti. Létezik ilyen? Igen, kedves olvasó, a macskamenta az, amelyik mindezt tudja.
Mag nélkül kapósabb
Egyre nagyobb az érdeklődés a mag nélküli szőlőfajták iránt
Méltatlanul elfeledkezünk a karalábéról
Ez a zöldségünk egész évben hozzáférhető a boltokban és a piacokon. Talán pont emiatt nem tekintünk rá akkora csodálattal, mint ahogy megérdemelné.
Miért is értékes a gilisztatrágya?
A trágyagiliszta (Eisenia foteida) naponta saját testsúlyával egyező mennyiségű talajt dolgoz fel. A giliszta ürüléke igen értékes, mert sokkal gazdagabb ásványi anyagokban, mint a talaj, amelyet az állat megemésztett.
Minden napra egy bogyó
Tibetben az „egészség tárának” tartották a homoktövist, az ókori Kínában népszerűbb volt, mint a nagy hírű ginzeng gyökér.


A könyvet hozzáadtuk a könyvespolchoz

A könyv a kosárba került